A coaching háló

Írta: on 2013, nov 22 in Hírek | 0 hozzászólás

Terjedőben van a coaching, a legtöbben mégsem tudják, milyen kérdésekkel érdemes coach-hoz fordulni. A problémák általánosak, sok egyéb megoldást is kínál rájuk a piac. Mindenki más, mindenkinek más módszer működik, ezért olyan nagyszerű, hogy ilyen sok lehetőség közül válogathatunk. Nézzünk meg néhány népszerű és érdekes területet, ahol a coaching egy újabb, és jó eséllyel végleges eszközt kínál a hétköznapi emberek számára. A sok különböző témakör a coachokat is csoportokra osztja, s habár akadnak „life coach”-ok, a legtöbben valamilyen területre szakosodnak. Az idegen nyelv tanulásával, karrierben beálló változásokkal és ki-és betelepüléssel kapcsolatos kérdésekkel az Avant Coaching foglalkozik, az avantcoaching.hu oldalon bővebb információ található. Ebben a cikkben az egészség, a nyugdíjba vonulás és a stresszkezelés területén mutatjuk be, hogy milyen segítséget nyújthat egy coach. Egészség Látható népszerűségnek örvendenek a wellness hotelek, fitnesz klubok, különböző fogyókúrákról szóló könyvek és tanfolyamok, egészséges életmóddal kapcsolatos rendezvények.  Az emberek keresik a testi és lelki egyensúlyt. Van, aki könnyen megtalálja, van, aki újabb és újabb módszerekkel próbálkozik tovább. Örök fogyókúrázókkal, jojó effektussal küzdő diétázókkal találkozunk nap mint nap, akiknek közérzete és hangulata annak a függvénye, hogy milyen sikerrel zárult a legutóbbi kúra, s gyakran rendszeres kudarc és bűntudat kíséri mindennapjaikat. Az általában wellness coachként ismert szakember segítségével olyan fenntartható változást tudunk elérni, ami hosszú távú életmódváltást eredményez. Mint tudjuk, minden az agyban dől el, így tudjuk kialakítani és definiálni új életünket és személyiségünket. Egy hatékony coaching folyamat eredményeként nem csak fogyni fogunk és fittebbé válunk, hanem nő az energiaszintünk, javul a közérzetünk, saját kezünkben tartjuk életünk ritmusát és egészségünket. Nyugdíj A nyugdíjba vonulás az egyik legnagyobb életmódváltozással járó esemény. Hirtelen megszűnik az eddigi életet definiáló szerep, egyik napról a másikra nem ügyvezetők, asszisztensek, pénzügyi igazgatók leszünk, hanem „csak” nyugdíjasok, szülők és nagyszülők. Gyökeresen megváltozik a napi rutin, és ami a dolgos évek alatt olyan vonzó nyugalomnak tűnt, most frusztráló tehetetlenséggé, hasztalansággá válhat. A napi 8-10 óra munka helyett most kell találni valami mást, ami a megváltozott anyagi körülményekkel is összeegyeztethető. Nem mindenkinek sikerül azonnal kialakítania új, nyugdíjas identitását, megtervezni a napi, heti, éves rutint, azonosulni az új szereppel. Sok aggodalmat és keserűséget megspórolhatunk, ha már a munkavégzés vége felé elkezdjük kialakítani új kapcsolatainkat, életritmusunkat, szerepeinket. Könnyű ugyanis beleesni abba a csapdába, hogy a 40-50 év munka után adunk egy kis pihenőt magunknak, majd pár év múlva arra ébredünk, hogy még mindig csak pihenünk, és emellett ugyanazt az életet éljük, amit előtte, leszámítva a munkával töltött órákat, a munkahelyi élményeket és társas kapcsolatokat. A coaching eredményeképpen újradefiniáljuk magunkat, új rutint és identitást építünk fel és egy egészen más, ámde ugyanolyan teljes életet élhetünk, mint korábban. Stressz Szinte kliséként ismételjük, hogy felgyorsult a világ, mindenkire óriási nyomás nehezedik, az élet természetes velejárója a stressz. Millió különböző módszer terjed, amik segítenek megbirkózni a napi feszültséggel. Sokan már mindet kipróbálták. Lehet a stressz oka a munka, a szűkös határidők, egészségügyi problémák, családi gondok, anyagi nehézségek, és meglepő módon az elérhető technikák ezek mindegyikére ugyanazt a megoldást kínálja. A stressz azonban a tünetek megszűnésével nem szűnik meg, újra meg újra visszatérhet. Jól jöhet, ha valakivel kézen fogva áttekinthetjük, melyek azok a helyzetek életünkben, amik előidézhetik a kellemetlen érzést; hogy saját személyiségünket,...

Tovább

Mit szeretünk?

Írta: on 2013, nov 21 in Hírek | 0 hozzászólás

Legutóbbi, “Más szemmel” című cikkem kapcsán sokakkal beszélgettünk arról, hogy miért is szeretünk Magyarországon élni, mi tart itt minket, mi tesz boldoggá. Ezen felbuzdulva készült ez a rövid kérdőív, amit bárki kitölthet, aki Magyarországon él vagy élt és betöltötte 18. életévét. Másolja be az alábbi linket a böngészőjébe, és máris részt vehet a kutatásban. https://www.surveymonkey.com/s/6NRSDT3 A válaszokat előre is nagyon...

Tovább

Más szemmel

Írta: on 2013, okt 13 in Hírek | 2 hozzászólás

Mostanában olyan magazinokat és weboldalakat olvasgattam, amik Magyarországra költöző, vagy már itt élő külföldieknek, expatoknak szólnak. Kivétel nélkül mindegyik csodálatos képet festett az országunkról, az emberekről és a magyarországi életről. Ha nem tudtam volna, melyik az az ország, amit így dicsérnek, máris pakoltam volna a bőröndömet, hogy költözzek. De szerencsére már itt vagyok, a „világ paprika-fővárosában”, a kultúra Mekkájában, óriási elmék hazájában, Európa szívében. Naponta jelennek meg statisztikák a pesszimizmusunkról, már meg sem lepődünk. Tudjuk, hogy öngyilkosság és alkoholizmus terén a lista élén állunk, és az élet bármely területére kérdeznek rá a kutatásokban, Magyarország minden alkalommal az egyik legpesszimistább országként végez. Sokan találgatják, mi ennek az oka, vajon a történelmünk, génjeink, gazdaságunk, kulturális értékeink, az oktatási rendszer, az egészségügyi ellátás, vagy valami más – valószínűleg ezek kombinációja, de a titok nyitjára még senki nem jött rá. Engem az lep meg, hogy akárhol olvasom külföldiek írását vagy beszélek velük, mennyire máshogy értékelik az életet Magyarországon. Hogy lehet az, hogy ugyanott élünk és ők mégis mindent sokkal szebbnek látnak? Rengetegen látogatnak Magyarországra, majd beleszeretnek és maradnak. Talán ők látják, érzik és értékelik azt, amit mi nem: a kultúra gazdagságát, az építészet szépségét, a zeneszerzők, tudósok és Nobel-díj nyertesek szellemét; azt a nyelvet, amelyet oly kevesen beszélünk a világon, és ami állítólag az egyik legnehezebben tanulható nyelv; a városok nosztalgikus légkörét, régies hagyományokat és szokásokat; az udvariasság olyan formáját, amit máshol nem tapasztalni; művelt és kulturált embereket, gazdag népművészetet, biztonságos városokat, és még lehetne sorolni. Továbbra is hibáztathatjuk a gazdaságot, a génjeinket, vagy a nemzeti himnuszt, amiért ilyen melankolikus nemzet vagyunk, vagy megtanulhatjuk értékelni és büszkének lenni arra, amink van, akármilyen triviális is – mint a négy gyönyörű évszak, hogy a férfiak kinyitják az ajtót a nők előtt, a háromfogásos vasárnapi családi ebéd, vagy akár egy Túró Rudi. Mi kellene ahhoz, hogy úgy tegyünk, mintha külföldiek lennénk ebben a gyönyörű országban?   Főbb források The Essentials Guide Budapest, Nord Anglia 2011...

Tovább

Hogy telik az ősz?

Írta: on 2013, Sze 18 in Hírek | 2 hozzászólás

Különösen mozgalmas nyaram volt. Érdekes helyeken jártam, új embereket ismertem meg, izgalmas dolgokat csináltam, új élményeket szereztem. Amikor szeptember elején hazaértem és újra találkoztam a rég nem látott ismerősökkel, azt kérdeztük egymástól: „Hogy telt a nyár?” Mire mindenki hosszas történetekbe kezdett, elmesélte élményeit, csillogó szemekkel idézte fel a nyaralás emlékeit, majd általában szomorúan vette tudomásul, hogy a nyár túl rövid volt, elmúlt, és most minden visszaáll a régi kerékvágásba, jönnek ismét a szürke hétköznapok. Én rövid pihenő után máris elkezdtem tervezni, hogy fogom tölteni az elkövetkező néhány hónapot. Majd elgondolkoztam, lesz-e valaki, aki december elején majd megkérdezi: „Hogy telt az ősz?” Majd a tél és a tavasz végeztével fog-e valaki érdeklődni, hogy sikerült lezárni egy újabb évszakot, megvalósultak-e a terveim, elégedett vagyok-e az elmúlt hónapokkal? Az emberek többsége úgy tekint a nyárra, mint az év fénypontjára, amikor végre pihenhet, kikapcsolódhat, feltöltődhet, mást csinálhat, mint az év többi szakában. Éppen ezért a nyár minden apró részletét alaposan megtervezzük: megtaláljuk a legtökéletesebb időpontot a nyaralásra, a tökéletes helyszínt, szállást, társaságot. Élvezzük a hőséget, pihenünk, kirándulunk, programokat szervezünk, még társasági életünk is mozgalmasabbá válik, mert jó időben mindenki szívesebben mozdul ki. (?)  Nem csak álmodunk, tervezünk és készülünk az eseményekre, hanem megéljük és élvezzük őket. Aztán megérkezik a hűvös ősz, amikor próbáljuk lelkileg feldolgozni, hogy egy újabb évig csak a munka lesz. Bezárkózunk, mert odakint sötét és hideg van; panaszkodunk az időjárásra, készülünk a télre, amikor még sötétebb és még hidegebb lesz és nem fogunk elég vitaminhoz jutni. Barátainknak azt mondjuk, hogy most már jobban rá fogunk érni, mert vége a nyárnak, de a találkozások csak húzódnak, mert hideg van és sokat esik az eső – nehéz kimozdulni. A fenti leírás talán kissé sarkított, de valljuk be, hogy a nyár vége mindenkit egy kis szomorúsággal tölt el. Miért kell ennek így lennie? Miért nem tudunk minden évszakhoz ugyanúgy hozzáállni, mint a nyárhoz? Elkezdhetnénk hónapokkal korábban tervezni, hogy fogunk kikapcsolódni a hűvös októberi időben, hova fogunk utazni és kivel, hogy tesszük izgalmassá ezt a három hónapot is, hogy ha valaki a tél beálltával megkérdezi: „És hogy telt az ősz?”, azt tudjuk mondani, hogy izgalmas, mozgalmas, pihentető volt, és alig várjuk, hogy újra szeptember...

Tovább

Kulcs a coachinghoz 5

Írta: on 2013, máj 26 in Hírek | 0 hozzászólás

TANULSÁG   Semmi sem kiszámítható.  Elfogadtuk, hogy változtatni kell valamin. Elhatároztuk, hogy elkötelezzük magunkat a cél érdekében és hogy minden döntésért vállaljuk a felelősséget; meggyőződtünk róla, hogy a cél és az ahhoz vezető minden egyes lépés tökéletes összhangban van személyünkkel, értékeinkkel, hiteinkkel; megterveztünk minden apró részletet, és kitartottunk tervünk mellett. És még így is megtörténhet, hogy teljesen más eredményt kapunk, mint amire számítottunk, akár szerényebben, akár jobban teljesítünk, mint amit elvártunk magunktól. Egy sikertelen, kudarcba fulladt terv után lehet, hogy legyintünk egyet: „ez sem jött össze”; majd továbblépünk. Amikor pedig saját teljesítményünket is felülmúljuk, megveregetjük a vállunkat: „ez bizony szép volt!” Azonban mindkét esetben érdemes feltenni a kérdést: Mi a tanulság? Mit tanultam, amire a jövőben, hasonló helyzetben emlékeznem kell? Mit csináltam jól? Mit kellett volna máshogy? Akár bukást akár sikert élünk meg, minden esetben át kell gondolni, mi ezeknek az oka. Mit kellett volna másképp csinálni, hogy jól süljön el a terv? És mit csináltunk, ami a sikerhez vezetett? Az életben jó eséllyel fogunk még olyan helyzetbe kerülni, ahol ezeket a tanulságokat hasznosítani tudjuk, és segítségükkel egy lépéssel előrébb jutunk, vagy még kiválóbb eredményt érünk el. Ezért fontos, hogy ne csak tudomásul vegyük az elért eredményt, hanem alaposan át is gondoljuk, hogy mi vezetett ahhoz. Erőss Zsolt tragédiája kapcsán több vele készült interjút elolvastam és meghallgattam.  Az egyik rádióinterjúban arról beszélt, hogy a hegymászó-társadalomban hogy kezelik a tragédiákat, hogy dolgozzák fel társaik elvesztését. Akármennyire is fájdalmas egy emberi tragédia, a profi hegymászók alaposan átgondolják, hol történhetett a hiba, mit kellett volna vagy mit nem kellett volna tenni a tragédia elkerülése érdekében. Elemzik társaik és saját hibáikat – anélkül, hogy bárkit felelősségre akarnának vonni -, hogy elkövetkező expedíciókban a jobb döntést tudják meghozni. Most bizonyára sok hegymászó vonja le a tanulságot Erőss Zsolt tragédiájából. Mi hétköznapi emberek pedig az életéből is sokat tanulhatunk… Akár mások hibájából, akár sajátunkból tanulunk, fontos, hogy hasznosítsuk a tanultakat annak érdekében, hogy ne tegyük meg újra meg újra ugyanazokat a hibás lépéseket, hanem mindig a lehető legjobb irányba haladjunk. A coaching során minden egyes lépés sikereit és esetleges hibáit értékeljük, elemezzük az okokat, hogy a további terveket ezen tanulságok tudatában tudjuk felállítani. S habár semmi sem tökéletesen kiszámítható, ha felelősséggel, elkötelezetten, magunkkal összhangban tervezzük a változást és mindig tanulunk mindenből, ami történik, javíthatjuk az...

Tovább

Kulcs a coachinghoz 4.

Írta: on 2013, máj 3 in Hírek | 0 hozzászólás

ÖSSZHANG Ismerjük a karrierista családfőt, aki hangoztatja, mennyire fontos számára a család, s azért tölti napjai nagy részét munkával, hogy mindent megadhasson gyermekeinek. Ismerjük a vezetőt, aki kinevezése előtt a társaság lelke volt, s most próbál hatalmat gyakorolni beosztottjai felett, mert azt a tanácsot kapta, hogy csak így szerezhet tekintélyt. Vagy társát, aki mindig is hitt a hatalomban, de a modern elvárások demokratikus vezetésre „kényszerítik”, s ő most összeszorított foggal figyeli, ahogy mindenki a maga ura, és lassan „elszabadul a pokol”. Nemcsak környezetünkkel kerülhetünk konfliktusba, hanem saját magunkkal is, ha olyat csinálunk, ami nincs összhangban belső értékeinkkel. Nem fogjuk érteni, mi miért történik, elveszítjük lelkesedésünket, motivációnkat, nem tudjuk megvédeni érdekeinket és igazunkat – mert talán magunk sem hisszük el, hogy igazunk van. Mindennek, amit teszünk, összeegyeztethetőnek kell lennie saját belső értékeinkkel, csak így tudjuk elérni, hogy igazi, belülről jövő inspirációval közelítsünk meg feladatokat, s azokat hiánytalanul teljesítsük. A munkavállaló, aki meggyőződése ellenére teljesít instrukciókat, kevésbé lesz hatékony, mint aki azonosulni tud a szervezet céljával. Ha valaki rá akar beszélni minket egy olyan ruhadarab megvásárlására, ami nem tetszik, visszautasítjuk, mondván: „Ez a ruha nem én vagyok.” Sokan nem vállalnak munkát bizonyos iparágakban, mert ellenzik azok tevékenységét, társadalmi hatását vagy politikáját. Nem is várhatjuk el, hogy bárki olyan ruhát hordjon, amiben nem érzi jól magát, olyan helyen dolgozzon, aminek szellemével nem tud azonosulni, vagy egyáltalán olyat csináljon, amiben nem hisz. Mégis, egy nap vajon hányszor kényszerítjük magunkat arra, hogy belső értékeink ellenére cselekedjünk? A diétás menü, a „szánalmas” tv-műsorok, a végeláthatatlan meetingek, a hosszú munkaidő, a kötelező napi edzés… Hányszor érezzük, hogy nincs rendjén, amit teszünk, nincs kedvünk hozzá, és mégis csináljuk? És ha ez így van, akkor vajon mik az igazi értékek, amik motiválnak? A coaching során feltárjuk azokat a valódi értékeket, amik mentén éljük életünket, és azokat, amik mentén szeretnénk élni. Átgondoljuk, ezek mennyire egyeztethetők össze egymással, s mi az, ami igazi, belső motiváló erőt ad ahhoz, hogy azt csináljuk, amit igazán szeretnénk, s változást érjünk el életünkben. Minden célunknak, s a célhoz vezető minden lépésnek összhangban kell lennie legfontosabb értékeinkkel, csak így tudjuk garantálni, hogy végigmegyünk az úton egészen a célig, és nem tántorít el semmi, amit titkon fontosabbnak, értékesebbnek...

Tovább